Nem ismerem, még a nevét sem tudom. Csak a jelekből próbálok olvasni , amig festegetem a szerényt.
Egy csodaszép tálaló, ami valószínű sok mindennek volt tanúja az évek folyamán.
A Mama spórolós asszony . Több tucatnyi papírzacskó és csomagoló papír volt gondosan összehajtogatva a fiókban. Egy ritka szépségű házi áldás és egy régi vallásos témájú karácsonyi képeslap arról árulkodik, hogy hívő ember, aki tanítatta gyerekeit. Ugyanis rengeteg vonalzót, szögmérőt találtam a másik fiókban.
A tálalóra senkinek nincs szüksége. az unokák fényképezgetik, kínálgatják, mignem eljut Hédihez is a fotó, aki pont ilyenre vágyik évek óta.
Tavasz óta itt áll nálam. Időhiány miatt csak pár hete kezdtem foglalkozni vele. A szokásos alapos tisztítás után eltávolítottam a hiányos vasalatokat, csiszoltam, alapoztam festettem.
Először azt beszéltük, hogy másik gombok kerülnek rá, de mivel nem csavarozva , hanem fúrva voltak az eredetiek, ezért meghagytam és átfestettem. A szürke alapon fehér pőttyős gombocskák kicsit meg lettek repesztve majd fehér antikoló pasztával bekenve és lakkozva.
A kulcslyuk takarókat mivel csak antik réz színben találtam, ezért azokat is festettem.
Tisztaság, könnyedség, fiatalos báj jellemzi immár . Hófehéren folytatja életét egy két generációval fiatalabb családnál.Csak reméjni tudom, hogy még sokáig tesz jószolgálatot és túlél még egy-két divatirányzatot :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése