" A nagyobbikon legyen kékfestő, mert az a kedvence, legyen rajta bagoly, mert az a kedvenc állata és egy tanya, mert egyszer ott szeretne lakni....... A kisebbik ne legyen virágos, ne legyen csipkés, mert a Bence szobájába fog kerülni. Színei legyenek, kék, bézs, fehér stb........"
A kékfestős elkészült.Igy nézett ki festés előtt. Hosszú hetekig tervezgettem, mire kialakult a végleges kinézet. Először számomra elképzelhetetlen volt ez a három téma egy helyen.
A kékfestő kékjét több fajta kékből és feketéből tudtam kikeverni, majd stencillel díszítettem. A bagoly szalvétáról van a tanyát meg festettem.
A szélek pöttyözéséhz fehér PEntartos kontúrozót használtam.
A oldalát világoskékre festettem, folytattam a tanya egének színét, majd egy kis kék rózsával diszítettem, hogy ne legyen nagyon kopasz.
Közel a bagoly, távol a tanya.....
A kisebbik bőrönd váratott magára!!!!
Találtam benne egy régi újságot, amit feltétlenül fel akartam használni a diszítésénél.
Aztán összehoztam. Soft papírt, szalvétát és az újság egy darabját használtam.
A téma kicsit az újság, a hírek köré összpontosult. Meg aztán mindenki azt lát benne amit akar. :)
Nagyon fontos megjegyeznem, hogy mivel az Anikó említette, hogy lehet.....netán.....előfordulhat....hogy éjjeliszekrényként fog funkcionálni, ezért a megmagasítása külön feltörést okozott. Aztán amikor a júniusi hazalátogatásunk alkalmával Erdélyben éppen régi cuccokat gyűjtögettünk és Sanyika sógorom előszedett három széket, aminek lecsavarható lábai voltak....mi csak egymásra néztünk Levivel és egyszerre mondtuk: az Anikó bőröndje!!!!! És már meg is volt oldva a magasítás!!
Hát köszönjük szépen Sanyikának és Sacikának, hogy elhozhattuk :) Majd a többit is mutatjuk, ha már kitaláltuk mi lesz belőle :)
A dátum miatt került rá.
Na persze a hír is már rég történelem!!!
....és az ára is érdekes!
A Wikipédiáról szúrom be ezt a szövegrészletet, mert ez van akinek nem mond semmit és van akinek mindent elmond!!
A híres szavakat meg lehetett találni a Szovjetunió címerén és az 1919-ig nyomtatott pénzeken (oroszul, angolul, németül, franciául és arabul is rá volt nyomtatva a pénzekre).
Magyarországon 1949 után minden újságon rajta volt a híres mondat.
Az egyik sarkot stencillel diszítettem.
Aztán fotózásra felkészülve...... ilyen lett!!