2017. augusztus 2., szerda

Zsuzsa nyárikonyhája

Városközpontban és mégis nagyon csendes kis utcában áll egy kis csodaház kedves vendégszerető gazdáival. Felnőtt lányaik már nem velük laknak, ezért berendezték maguknak ezt a csodás kis otthont. Csak régi bútorok és egyéb berendezési tárgyak találhatóak a házban, amit gondosan gyűjtögettek, vadásztak a háziak. Az egy nyárikonyhában volt még pár modern bútordarab, pontosabban egy multi áruházban vásárolt  csővázas reggeliző asztal két székkel. De már ezeknek is kifele áll a rúdjuk :D , mivel a háziasszonyunk megvásárolta az ide illő konyhabútort. Na ez volt az , amiért megkeresett , hogy kicsit fel kellene újítani. Mivel az előtte fotók általában elmaradnak, ezért előszedtük a hírdetés fotóit.
Nem néztek ki valami bizalomgerjesztően, de mi láttuk bennük a lehetőséget.




Megbeszéltük a színeket, a mintákat, meg a fő szempontot, hogy jól mosható, könnyen tisztítható legyen, mert nagy főzések, befőzések helyszínéül fog szolgálni. Ezért a Cellkolor Aqva és annak alapozója mellett döntöttem. 
Az előkészületek rengeteg időt vettek fel. Sok helyen pörgött le a régi festék, azt el kellett távolítani. Sokat kellett csiszolni és mindenek előtt sokat sikálni, amig tiszta nem lett :) 
Aztán elkezdődött a látványos munka.
 A legkisebb ládikó Zsuzsa kérésére pipacsos lett, amit decoupage technikával oldottam meg.
Egy kis festéssel kopás imitáltam  :)

A karos padot deszka mintásra festettem és kéknefelecset pingáltam rá.
A legnagyobb kihívást a szekrény jelentette. Nem csupán azért mert a legnagyobb darab volt, hanem azért is mert ez a legimpozánsabb, a konyha szíve , ami jó kell , hogy kinézzen!
Belül is festve lett minden porcikája, így megtörtént a fertőtlenítés is . Szebb is lett és immár könnyen tisztítható.

az alap színe tört fehér, vagy inkább kicsit krémes fehér ( nem tudom meghatározni). A többi meg szép világos kék és annak az árnyalatai.

Az ajtók itt is deszka hatásúak és kéknefelejcs  diszíti.








Azóta már a helyükön vannak . A gombok még hiányoztak a fotózáskor, de azóta már azok is a helyükön!
Nagyon szerettem csinálni és nagyon örülök, hogy megismertem Zsuzsáékat. Remélem kellemes környezetet tudtam nekik ezzel varázsolni, amit nagyon-nagyon sokáig élveznek .

2017. május 7., vasárnap

Újrakezdés

Lassan egy éve, hogy eltűntem. Nekem nem tűnt ilyen hosszúnak , mert tele volt fordulatokkal, eseményekkel és rengeteg munkával.
Tavaly nyáron, miután a gyermekem újra köztünk él és dolgozik a párjával együtt- el kezdtünk gondolkodni a házunk eladásán. Tudatosan készültünk rá évek óta. Felújítottuk, szépítgettük kívül -belül. Az udvar, a tó már rendesen "beállt",  ( ITT olvashatsz róla)gyönyörűek a növények, szóval egy szónak is száz a vége : elkészült. Úgy, ahogy nekünk tetszett. Minden a két kezünk munkája által lett olyan , amilyen. Erre büszkék vagyunk és ezért is okozott számomra akkora gondot az eladás.
Miután a családi kupaktanács összeült és eldöntöttük, hogy feladunk egy hírdetést, ami meg is történt....én attól fogva enyhén búskomorságba estem. Bárhová néztem, mindig az jutott eszembe, hogy itt fogom hagyni.....Nagyon sokat sírtam, persze legtöbbször, amikor egyedül voltam. Nem akartam a családomat is kiborítani az örökös nyavalygásommal.
A meghírdetés és elköltözés közt három hónap telt el. Szerintem elég jó időt futottunk!
Ebben benne volt az új otthon keresése :) , ami nem kis feladat!
Hogy miért pont azt választottuk és miért pont ott, azt a következő bejegyzésben írom!
Addig meg pár fotó, hogy mit is sajnáltam annyira :(
A Papa  szobájának ablakát....
A konyhabútort....

 A teraszon a falfestményt.....
 Az udvart.................. :(
 A sok virágot.....
És mivel bútorokat is szerettek volna a vevőink, ezért a kanapét.....

 ....a könyvesszekrényt.....és még pár apróságot, amiért sajgott a szívem.


2016. július 27., szerda

Türkíz

Judit lakásában már van pár dolog, amit én festettem, de ez most kicsit más lesz mint a többi.
Amikor elküldte hozzám ezt a sőtét barnára mázolt, ütött kopott rétegelt lemezből készített ládát...megállt bennem az ütő!!!  Hogy mi lesz ebből ????? Aztán többszöri beszélgetés és tervezgetés után a türkíz- arany kombináció mellett döntöttünk.
Ez nem az a kis romantikus, rózsás fajta lesz mint a tőbbi bútor, hanem egy mozgalmas, vagány, nőcis, kicsit bevállalós ( talán).
Ha van egy csodaszép bútordarabunk, abból csak és csakis (majdnem minden esetben) szépet lehet varázsolni. De egy egyszerű szögletes ül kis ládából, amin a kopáson kívül semmi sincs! Na az már kihívás!! :) .

Így nézett ki a ládikó.

Aztán egy spatulával elkezdtem felkenni az arany színű strukturpasztát és stencillel ide-oda mintát tettem rá, de nem egyenletesen, hanem szaggatottan, kopottan.


Amig száradt a struktúrpaszta, lefestettem a hátát , kicsit csiszoltam, majd  egy hosszú vonalzó segítségével csíkot csiszoltam bele deszka hatást imitálva.

 És ime a gyönyörű Dekor Paint Soft türkíz színe

A festék száradása után fogtam egy puha nedves rongyot , ahogyan Sólyom Gabitól tanultam és szépen elkezdtem lemosni a festéket. Főleg az arany mintákat szerettem volna láthatóvá tenni.

 
Mivel a természetes fénynek párja nincs, ezért megvártam, hogy szép napsütéses idő legyen és berendeztem a kerti stúdiót.





Tisztában vagyok vele, hogy a festés jobban megy nekem, mint  fotózás :)  , de szeretem csinálni.!






Remélem, hogy Juditnak is legalább annyira tetszik, majd mint nekem és összejőn a terv, hogy egy kis tengerpartot csempésszek a lakásába!  :)

2016. július 23., szombat

Anikó bőröndjei

Még valamikor a nyár elején Anikó küldött nekem két festésre szoruló bőröndöt. Volt benne egy darab papír, utasításokkal.  Sajnálom, hogy nem fényképeztem le, de mindig így járok. A lényeg, hogy nagyvonalakban kb. így szólt.
   " A nagyobbikon  legyen kékfestő, mert az a kedvence, legyen rajta bagoly, mert az a kedvenc állata és egy tanya, mert egyszer ott szeretne lakni....... A kisebbik ne legyen virágos, ne legyen csipkés, mert a Bence szobájába fog kerülni. Színei legyenek, kék, bézs, fehér stb........"
A kékfestős elkészült.Igy nézett ki festés előtt. Hosszú hetekig tervezgettem, mire kialakult a végleges kinézet. Először számomra elképzelhetetlen volt ez a három téma egy helyen.
A kékfestő kékjét több fajta kékből és feketéből tudtam kikeverni, majd stencillel díszítettem. A bagoly szalvétáról van a tanyát meg festettem.






A szélek pöttyözéséhz fehér PEntartos kontúrozót használtam.


A oldalát világoskékre festettem, folytattam a tanya egének színét, majd egy kis kék rózsával diszítettem, hogy ne legyen nagyon kopasz.


Közel a bagoly, távol a tanya.....








A kisebbik bőrönd váratott magára!!!! 

Találtam benne  egy régi újságot, amit feltétlenül fel akartam használni a diszítésénél.


Aztán összehoztam. Soft papírt, szalvétát és az újság egy darabját használtam.
A téma kicsit az újság, a hírek köré összpontosult. Meg aztán mindenki azt lát benne amit akar. :)

Nagyon fontos megjegyeznem, hogy mivel az Anikó említette, hogy lehet.....netán.....előfordulhat....hogy éjjeliszekrényként fog funkcionálni, ezért a megmagasítása külön feltörést okozott. Aztán amikor a júniusi hazalátogatásunk alkalmával Erdélyben éppen régi cuccokat gyűjtögettünk és Sanyika sógorom előszedett három széket, aminek lecsavarható lábai voltak....mi csak egymásra néztünk Levivel és egyszerre mondtuk: az Anikó bőröndje!!!!! És már meg is volt oldva a magasítás!!

Hát köszönjük szépen Sanyikának és Sacikának, hogy elhozhattuk :) Majd a többit is mutatjuk, ha már kitaláltuk mi lesz belőle :)




A dátum miatt került rá.

Na persze a hír is már rég történelem!!!



....és az ára is érdekes!

A Wikipédiáról szúrom be ezt a szövegrészletet, mert ez van akinek nem mond semmit és van akinek mindent elmond!!


 A Világ proletárjai, egyesüljetek! a munkásmozgalom internacionalista jelszava, melyet Karl Marx a Kommunista kiáltványvégszavaként használt. A Kommunista Szövetség és az Első Internacionálé világhírű jelmondata.
A híres szavakat meg lehetett találni a Szovjetunió címerén és az 1919-ig nyomtatott pénzeken (oroszul, angolul, németül, franciául és arabul is rá volt nyomtatva a pénzekre).
Magyarországon 1949 után minden újságon rajta volt a híres mondat.


Az egyik sarkot stencillel diszítettem.



Aztán fotózásra felkészülve...... ilyen lett!!